Ezúttal minden igazán esélyes továbblépett

Míg a legtöbben még a 16 közé kerülésért küzdöttek meg szerdán, az utolsó két mérkőzésen már a nyolc közé kerülés volt a tét. A színvonalra már nem lehetett panasz, ezen a játéknapon minden egyes játékos átlépte a 90-es átlagot, és a torna eddigi második legnagyobbja is e napra esett. Mervyn King koronáját azonban félrebillentette a hollandok utolsó mohikánja, Michael van Gerwen (a képen). Folytatás csütörtökön is már délután, estére pedig nyolcan maradnak még játékban a világbajnokságon.

Rögtön az első mérkőzés hozta talán a nap legváratlanabb eredményét. A hollandok utolsó képviselője olyannyira belemelegedett az év végére, hogy Mervyn King-en is túllépett a világbajnokságon. A mérkőzés krónikájához hozzátartozik, hogy King az első és a negyedik szettben is kiszállóra dobott a játszmákért, innen nézve pedig akár egy-két nyílon is múlhatott, hogy nem lett fordított az eredmény. Van Gerwen életében először jutott be a harmadik fordulóba, és reményei szerint ez még nem is a végállomás lesz számára. Ehhez azonban Whitlock-ot kellene holnap felülmúlnia, amit - ha sikerülne neki - közel annyian zokon vennének, mint Taylor előző napi kiesését.

 

Ezzel már utaltam is arra, hogy Simon Whitlock legyőzte Steve Beaton-t, bár ha az előző meccsről megjegyeztem, hogy fordítva is lehetett volna, akkor mit mondjak erről, melyben a vesztes három szettet is a győzelem kapujából bukott el. Az ausztrál pedig köszönte szépen és élt a kapott esélyekkel. Bár a Wizzard továbbra is sántikál, frappánsan megjegyezte: "A lábam még fáj ugyan, de a kezem tökéletes állapotban van és ez itt a fontos. A lábamról pedig az adrenalinnak köszönhetően meg is feledkezem játék közben. Mivel edzeni csak 10-15 perceket szoktam egyszerre, egy hosszú mérkőzés komoly kihívást jelenthet számomra. Nagy csatára számítok Michael ellen, hiszen kitűnően játszik, az utóbbi évek legjobb formájában látom őt. És tiszteletet parancsoló Mervyn felett aratott győzelme is."

Whitlock barátnője, Stefi Lück imádkozik úgy a befejezésért, mint talán még soha

Az utolsó délutáni mérkőzés számomra meglepően végződött. A közelmúltbeli formák alapján Scott Rand sikerére számítottam, ám Colin Lloyd rutinja az idén felülmúlta az újonc lelkesedését. Sokat segített ebben a negyedik szett megnyeréséért dobott fantasztikus 167-es kiszálló is. A nagy cápa tehát tovább úszik álmai felé, hogy eddigi legjobb szereplését - egy elődöntő - is felülmúlva világbajnoki döntőt vívhasson.

Az este első találkozója a második forduló utolsó mérkőzése is volt egyben. Taylor kiesését követően Gary Anderson vette át az első számú esélyes szerepét és terhét egyaránt. S bizony nagyon megszenvedett a tavaly ugyanezen a tornán berobbant Devon Petersen-nel. A dél-afrikai fiatalember - aki már a teljes idei szezont a PDC tornákon töltötte - roppant szívósan küzdött, próbált tapadni a néha megszeppent skótra. Sokáig inkább a küzdelem dominált kettejük között, ám az utolsó, hatodik szettben mindketten nagyszerűen játszva (egyaránt 100 fölötti átlagot dobva) felváltva nyerték hátulról (!) a legeket, melynek végén az esélyesebb és tapasztaltabb tavalyi döntősnek sikerült a végső győzelmet is kicsikarnia egy remekbe szabott 124-es kiszállóval.

Gary Anderson esélyei tovább élnek

A címvédő, Adrian Lewis mérkőzése már a nyolcaddöntők nyitánya volt. The Jackpot pedig címvédőhöz méltóan, játszmaveszteség nélkül jutott be elsőként a legjobb nyolc közé. Wayne Jones mindössze négy leget tudott nyerni a négy szett alatt. Az eredmény alakulásában nagy szerepe volt Lewis pazarul dobott kiszállóinak. A győzelemhez szükséges 12 legben mindössze 18 lehetőségre volt szüksége, ami 67%-os teljesítményt jelent a duplákon.

A nap utolsó mérkőzése stílszerűen egy altató is volt egyben. Legalábbis a próbálkozás megvolt erre Justin Pipe részéről. S bár lehet, hogy a közönség egy részénél sikerrel járt The Force, a bika altatása nem sikerült. Terry Jenkins nagyszerűen felkészült a várható "ritmusból", s cseppet sem zavartatva tőle magát egyenesen az idei világbajnokság eddigi második legmagasabb átlagát dobta. Ezzel Wes Newton-nak (is) megmutta, hogyan kell ezt csinálni a szunyókálás helyett. Más kérdés, hogy péntekre egy egészen más ritmusra kell majd átállnia Terry-nek, hiszen a címvédő, Adrian Lewis lesz a következő ellenfele. Ők már az elődöntőbe jutásért mérkőznek majd. A két tavalyi elődöntősből az idén tehát csak egyikük kerülhet be újra a döntő kapujába. 

Az eddigiek során egy-egy mérkőzésen elért legmagasabb átlagok

A szerdai eredmények:

Mervyn King (98,91) - Michael van Gerwen (91,59) 1 - 4 (2-3, 3-0, 1-3, 2-3, 2-3)

Simon Whitlock (96,42) - Steve Beaton (90,74) 4 - 1 (3-2, 3-0, 2-3, 3-2, 3-2)

Colin Lloyd (90,78) - Scott Rand (92,90) 4 - 1 (3-1, 2-3, 3-1, 3-2, 3-2)

Gary Anderson (93,61) - Devon Petersen (91,75) 4 - 2 (3-0, 2-3, 3-1, 3-2, 1-3, 3-2)

Harmadik forduló (4 nyert szett)

Adrian Lewis (95,94) - Wayne Jones (93,60) 4 - 0 (3-0, 3-1, 3-2, 3-1)

Justin Pipe (96,65) - Terry Jenkins (102,64) 1 - 4 (1-3, 2-3, 3-1, 2-3, 0-3)

Esélyesek és esélyek a második kört követően

Csütörtökön a maradék hat nyolcaddöntőre kerül sor, estére tehát már csak nyolc játékos marad versenyben a világbajnoki címért. A délután rögtön egy szorosnak ígérkező mérkőzéssel indul, de igazból minden találkozón nagy csata várható, aki idáig eljutott, az már nem adja olcsón a bőrét egy világbajnokságon. Érvényes ez a két újoncra is, Kim Huybrechts és a Taylor-t felülmúló Dave Chisnall is szeretne még további magasságokba jutni PDC-s világbajnoki premierje alkalmából. 

A csütörtöki program:
Harmadik forduló (4 nyert szett)
14:10 John Part - Kevin Painter
15:30 James Wade - Steve Farmer
16:50 Kim Huybrechts - Paul Nicholson

20:10 Simon Whitlock - Michael van Gerwen
21:30 Dave Chisnall - Andy Hamilton
22:50 Gary Anderson - Colin Lloyd

A teljes eredménylista, a játékrend és ÉLŐ KÖZVETÍTÉS (vagy arra mutató link) itt tekinthető meg.

A második forduló hivatalos PDC-s fotógalériája itt nézhető meg.

A harmadik forduló hivatalos - holnap tovább bővülő - PDC-s fotógalériája itt nézhető meg.