2011. december 30., péntek

Fogynak az esélyesek, ám a címvédő még versenyben van

Pénteken a negyeddöntőkkel zárult a 2011-es év a PDC világbajnokságon Londonban. Ismét búcsút vettünk az aktuálisan legesélyesebbnek tartott versenyzőtől, Gary Andersontól, ám továbbra is versenyben maradt a címvédő, Adrian Lewis. A játéknap legjobb teljesítménye Andy Hamilton (a képen) nevéhez fűződik, míg a drámai végjátékot hozó mérkőzésből James Wade került ki győztesen. Simon Whitlock pedig tovább sántikál, hogy két világbajnoki döntő megvívása után végre felérjen a csúcsra. Szombaton szünnap lesz, az elődöntőkre január 1-én, vasárnap este kerül sor.


A menetrendet összeállítók szokás szerint az esti programba tették a legnagyobb érdeklődésre számot tartó mérkőzéseket, míg a "gyengébbnek" ítélteket délutánra sorolták. Ezen belül is a két meglepetésember mérkőzése kapta a nyitómeccs státuszát, míg a háromszoros világbajnok és a hétszeres nagy tornagyőztes következett utánuk.

A játék kezdetét megelőzően lezárult az első szavazás is a Dartsvilágon, amely Taylor kiesését követően indult és természetesen a világbajnok személye volt a kérdés, erre lehetett tippelni. Amint az látható is a képen, Simon Whitlock az olvasók favoritja, őt éppen ellenfele, Gary Anderson követi, majd Adrian Lewis, James Wade és (az időközben már elbúcsúzott) Dave Chisnall következik. (A negyeddöntők befejezését követően újraindul a szavazás, de már csak az elődöntő résztvevőivel.)


Elsőként tehát Andy Hamiltont és Kim Huybrechts-et szólították a színpadra. Azonban míg The Hammer ezúttal még fokozni is tudta eddig sem gyenge teljesítményét, addig a Hurrikán visszafogottabb volt, nem ment neki annyira a játék, mint eddig a torna során. Így aztán nem is volt kérdéses egy pillanatig sem, hogy Andy Hamilton lesz a világbajnokság első elődöntőse. Ezt végül 102 fölötti átlaggal érte el, amiről a belga is elismerte, hogy ellenfele ezen a napon sokkal jobb teljesítménnyel rukkolt elő. Ám ő sem volt elkeseredve, hiszen álmait felülmúlóan szerepelt a világbajnokságon, s tekintettel arra, hogy igazából mindössze fél végigjátszott PDC-s szezon áll mögötte, akár szép jövő is várhat még rá. Hamilton pedig tovább menetel gyerekkori álmai megvalósítása felé, hogy egyszer magasba emelhesse a világbajnoki trófeát. Sőt, valójában már szinte látja is maga előtt, ahogy hétfőn este ez valóra válhat.

It's Hammertime...

A második mérkőzésen az egyik nagy kérdés az volt, hogy mi történik, ha James Wade-et komolyabb játékra késztetik az eddigieknél. Nos, tud ő játszani, ha kell. Egy darabig legalábbis... De aztán küzdeni is tud. És ami még elengedhetetlen ebben a sportban (is), nyerni is!

Ahhoz képest, hogy kb. háromszor nyerte meg a Part elleni mérkőzést, hát alaposan felspannolta a magamfajta Wade szurkolókat... Egy jó ideig Wade egész jól játszott, míg Part nem igazán találta a játékát, minek eredményeképpen 3-1-re húzott el The Machine úgy, hogy mindhárom győztes szettjét nullra nyerte. Majd 2-1-re vezetett az ötödikben is és kiszállóra dobott a 4-1-ért. Innentől kedve mintha egy másik mérkőzésre kapcsoltunk volna át, kis idő elteltével már Part-nál volt az előny 4-3 arányban. Az angol ekkor már annak is örülhette, hogy kiegyenlített, és kiharcolta a döntő szettet. Ott aztán folytatódott a fordulatos forgatókönyv. 3-2-ig hozták a kezdéseket, amikor is Wade két meccsnyílhoz jutott, ám mind a D12, mind a D6-os kísérlete a drót belső oldalán landolt, Part pedig hidegvérrel kiegyenlített. Sőt, rögtön utána lenyerte ellenfele kezdését, és csak a sajátját kellett volna hoznia a győzelemért. Ám ekkor Wade rázta meg magát és egy 108-as kiszállóval kiegyenlített. Újabb két leget követően pedig ez a mérkőzés is 5-5-re állt, vagyis döntő legbe torkollott. A hirtelen halált Wade kezdhette egy két körös bullra dobást követően, s ezt az előnyét már sikerült győzelemre váltania egy 85-ös kiszállóval (miközben ellenfele 40-en várt...). Így aztán egy ritka izgalmas befejezésbe torkolló csatából James Wade jutott az elődöntőbe, ahol azonban már egészen biztos, hogy ez a teljesítmény kevés lesz tőle a döntőbe kerüléshez.

Wade mindazonáltal komolyan veszi világbajnoki törekvéseit, haza sem megy a következő mérkőzése előtt, egy londoni szállodában marad és próbál továbbra is a vb-re fókuszálni. 

Volt minek örülnie a végén! Az már kérdéses, hogy vasárnap is lesz-e?

A Whitlock-Anderson derby-t az este legnagyobb mérkőzésnek vártuk, s a legsimább lett belőle. Pedig vlsz. nem volt olyan ember, aki 1-0-ás Anderson vezetésnél azt gondolta volna, hogy ez volt a skót utolsó nyert szettje az idei világbajnokságon. Ám mégis így lett, Whilock zsinórban nyerte a szükséges öt szettet, mellyel elbúcsúztatta a Taylor kiesését követően a fogadóirodák favoritját, Gary Andersont. A történethez hozzá tartozik, hogy Gary rengeteget hibázott a kiszállók során, de önmagához képest a tömeget sem dobta jól. Az ausztrál ezzel már az elődöntőben van, ahol Andy Hamilton lesz az ellenfele. Vajon miben sántikál még a Varázsló?



Érdekes forgatókönyv szerint zajlott az utolsó mérkőzés Adran Lewis és Terry Jenkins között. Lewis úgy meglépett 3-0-ra, hogy leget is mindössze kettőt veszített odáig. Majd elkezdett szétesni, a bika pedig megérezte a lehetőséget és sorra kihasználva azokat meg sem állt az egyenlítésig. Ekkor azonban visszabillent a mérkőzés az eredeti kerékvágásába, és a címvédő megnyerve a következő két szettet, bejutott az elődöntőbe. Ezen a találkozón sem volt átlagon felüli színvonal, mindketten hozták az ilyenkor illő minimumot (92 fölötti átlaggal), de senki meg sem közelítette az első mérkőzésen Andy Hamilton által elért 102 fölötti teljesítményt.

"Most mit csináljak, nyertem..."


Bizony a sok nagy sztár között a negyeddöntők kiemelkedően legjobb játékát Andy Hamilton produkálta, így ezt a napot alapul véve akár ő is lehetne az esélyes, ám a nagyok pontosan attól azok, hogy mindig a szükséges pillanatban nyújtják azt, ami a győzelemhez szükséges. S bizony jól tudjuk, hogy Whitlock és Lewis bármikor képes nagyszerű, akár 105-ös átlag körüli játékra is (igaz, ebben az egyre hosszabb játékrendszerben már a 100 is sok mindenre elég lehet, és remek teljesítmény), és Wade-ben is benne van akár a végső győzelemre is a tudás. Egy biztos, négyük közül már senkit nem lehet leírni, bár igazából továbbra is The Hammer győzelme lenne a legmeglepőbb siker.

A pénteki eredmények:
Negyeddöntők (5 nyert szett)
Andy Hamilton (102,04) - Kim Huybrechts (91,72) 5 - 2 (3-1, 3-2, 0-3, 3-1, 3-0, 1-3, 3-1)
John Part (92,64) - James Wade (94,92) 4 - 5 (0-3, 3-2, 0-3, 0-3, 3-2, 3-0, 3-2, 1-3, 5-6)

Simon Whitlock (95,24) - Gary Anderson (93,29) 5 - 1 (1-3, 3-2, 3-1, 3-2, 3-0, 3-2)
Adrian Lewis (92,41) - Terry Jenkins (92,19) 5 - 3 (3-1, 3-1, 3-0, 1-3, 2-3, 0-3, 3-1, 3-1)


A vasárnapi program: 
Elődöntők (6 nyert szett)
20:40 Andy Hamilton -Simon Whitlock
22:15 Adrian Lewis - James Wade


A világbajnokság teljes eredménylistája, a játékrend és ÉLŐ KÖZVETÍTÉS (vagy arra mutató link) itt tekinthető meg. 

A negyeddöntők hivatalos PDC-s fotógalériája itt nézhető meg.

A négy mérkőzés statisztikája






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése