2011. június 21., kedd

Interjú Bezzeg Nándorral egy angliai versenyt követően

Véget ért a 2011. évi első féléves PDC-s szereplése Bezzeg Nándornak. A három felvonásból álló sorozat az angliai Crawley-ban zárult még május végén. Ezt követően válaszolt Nándi a Dartsvilág kérdéseire, melyek elsősorban a közönség elől elzárt legutóbbi, crawley-beli versenyéről szóltak.



Régóta vágytál arra, hogy ne csak hébe-hóba, hanem heti rendszerességgel vehessél részt a PDC tornákon, csakúgy mint a tagság többsége. Bár ez egyelőre még most sem vált rendszeressé, de legalább belekóstolhattál ebbe az életformába, hiszen míg az egyik hétvégén Wiener Neustadt-ban, a rákövetkezőn már Crawley-ban mérhetted össze erődet a többiekkel. Nos, milyen ezt hetente átélni? 
- Két dolog, ami jelenleg fontos. Egyrészt pontosítanék, nem vágytam rá, hanem igényelném, és szeretném kipróbálni. Természetesen akarattal és célokkal. A másik, ami nagyon fontos, próba évről van szó, se többről se kevesebbről, ami arról szól, hogy felmérésre kerüljön  egy esetleges jövőbeni komplex rendszer legideálisabb felépítése. Tehát egy újszerű dolog felmérése folyik és így fél év elteltével is sok fontos tényező került felszínre, amin javítani kell, amit ki kell zárni a rendszerből és más elemekkel pótolni, pontosítani, stb. Nem kis feladat! Terhel is rendesen, a játékomra is rányomja bélyegét, de mint mondani szoktam ez nem baj, rengeteget tanulok ismét. 

Először jártál Nagy-Britanniában azt követően, hogy 2008 végén részt vehettél ott első PDC-s tornádon, a világbajnokságon, amely tulajdonképpen elindította az azóta Európán belül folytatott PDC-s karrieredet. Milyen volt a visszatérés? 
- Más, több szempontból is, de ettől függetlenül jól eső érzés. Igazi visszatérésnek majd azt veszem, ha ismét a darts egyes számú színpadán állhatok. 

Hogy érezted magad összességében Crawley-ban? 
- Nagyon érdekes túra volt. Első olyan utam volt ahová nem érkezett velem kísérő. Sokszor átjárt a magány érzet e miatt, viszont olyan dolgokat láthattam meg magamban, amire eddig nem volt lehetőségem. Kipróbálhattam sekélyes nyelvtudásom, jutott idő bőven csak és kizárólag magammal foglalkozni. Felszabadítani fontos dolgokat és teljes egészében kizárni a lényegtelent. Nem „szennyezett” senki, igaz nem is adott senki semmit. Ebben hatalmas erő van, nagyobb mint eddig hittem, pedig hittem. 

Valemelyest tudjuk, hogy némiképp különböznek az angliai Players Championship tornán az európaiaktól. Például, ezek közönség elől elzárt rendezvények, gondolom nincs színpad sem, és pénteki selejtező sem. Ez utóbbi hiányában ha jól sejtem a mezőny is egyenszilárdabb és ezáltal jóval erősebb is. Talán szinte nincs is könnyebb ellenfél, mint ahogy az Európában még néha előfordulhat. Gyorsabban is lezajlik az egész verseny. Mennyiben más egy európai és egy angliai Players Championship torna a Te tapasztalataid alapján? 
- A fenti sorok pontosak. Nyugodtan kijelenthetem, a szigeten rendezett fordulók a lehető legerősebb mezőnyt képviselik. Még a VB mezőnyénél is erősebb. Itt csak és kizárólag azon versenyzők nevezését fogadják el, akik megkapták a ProTour kártyát a 2011-es évre, és ez nem több mint 128 játékos.

Crawley-ban ilyen "szobákban" zajlott a verseny (Fotó: Bezzeg Nándor)

Mit szólsz a fiatalokhoz? Kérdezem ezt nyilván abban az összefüggésben is, hogy mindkét napon egy-egy U21-es játékossal kerültél szembe az első körben. 
- Igen, azt kell mondjam óriási játékerőt képviselnek. A közeg, amiben felnőnek nem is ad számukra más lehetőséget. A kiforratlanság érződik ugyan, de mint  említettem a játékerő pótolja ezt. 

A kiesésedet követően láttál még jó meccseket? Milyen volt egy ilyen zártabb körű torna légköre, hangulata, milyenek voltak a mérkőzések? 
- Angliában a mérkőzések zárt ajtók mögött játszódnak, ezért az egész olyan családias és békés, majdhogynem baráti. Sokkal visszafogottabbak a színpadias megnyilvánulások, és mivel minden nemű „zaklatástól” mentes, mindenki sokkal nyugodtabb. Azt gondolom viszont, hogy ez árt a figyelemnek. A mérkőzések színvonala, ha csak egy lehelettel is, de visszafogottabb. 

Egyáltalán nincs színpad, tehát a döntőt is valahol a sorban játszák? 
- Pontosan, kijelölik és már megy is. Nézők hiányában nincs is rá szükség. 

Meséltél nekem egy jópofa sztorit a kinti miliőről, megosztod ezt az olvasókkal is? 
- Az első napomon úgy adódott, hogy Nicholson - Mardle meccset vezethettem. Aztán egy-két leg után áramszünet következett be az egyébként világos helységben. A játék megállt kb. 2-3 percre, én pedig a táblánál állva leguggoltam. Ekkor Paul viccesen megjegyezte: "Aludj egyet Nándor!" (ékezettel magyarosan, meglepett vele). 

Mikor tervezel a legközelebb a darts őshazájában versenyezni? 
- Mielőbb!!! Tetszett, az az igazság.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése